Életem célja, hogy az igazság szolgája legyek. Az igazság alatt arra a dologra gondolok, amire minden igaz ember törekszik, legyen öreg, vagy csak apró gyermek. Ez a velünk született igazságérzet nem azonos a gyakran fonák és cinikus törvénykezéssel. Az igazság szeretete, ami magábafoglalja az elszántságot is annak védelmére: ez a megalapozója minden higgadt, bátor, felelős döntésnek, s így hosszú távon mindannak, ami a világ rendjében előrevisz. Ez a bennünk munkáló erő, ami kutat, tanúsít, megalapoz, fűt, ez a minden pillanatbani Létnek és magának a beszédnek is a legalapvetőbb föltétele, s a világban is minden effelé tart, még ha ideig-óráig a dolgok valódi arca elleplezhető is. Az igazság elfogadásából, abból, hogy minden dolog az, ami, és nem más, számtalan dolog következik, legfőképp is a tettek és vélemények megítélhetősége, másrészt kapcsolatba kerülésünk útja is a “jó”-val, ami végső soron az Élet igenlése, az adás ontológiai lényege, ami nem más, mint a másik személy hangsúlyozása, legalábbis az attól való felvállalt függés.

Életem célja, hogy az ember és a teremtett világ közti harmóniát elősegísem. Ez a harmónia az ember részéről alázatot, odafigyelést, olykor aktív tevékenykedést, olykor örömteli várakozást, olykor vizsgálódást követel. A természet csodálatos rendszert alkotó testében az ember egészen egyedülálló, agilis, terjeszkedő tag. De a legfontosabb tulajdonsága, hogy magán túl gondolkodik és érez, ezért felelősség terheli, hogy a természettel szövetségben éljen, ne háborúban. Más dolog egy darab földnek, és minden rajta élőnek gazdája lenni, és más az urának lenni. És ami szintén fontos: az ember szerepe a természet helyes rendjében véges. Nem szabad tehát mindent akarnunk. Ha hagyod élni a világot, de elmész “vendégségbe” az érintetlen vadonba, sokkal többet tanulsz ott, mintha megszerezted volna magadnak. Csak figyelj szeretettel és befogadó lélekkel! Kertjében ülve, és megpihenve, vagy egy erdő fái közt sétálva a szív és lélek megnyugszik. Ez az a tiszta állapot, ami méltó és kívánatos minden élő számára, ez az az alkotó harmónia, ami továbbviszi a világot.

Életem célja, hogy az embereket megnyugtassam, hogy az a jó, az a természetes, ha szeretik őket, és ők is szerethetnek. Sőt! Az visz színt, örömöt, perspektívát az életükbe, ha “használják” a szívüket. Meggyőződésem, hogy az a mámor, az a lángoló szenvedély, amit a szerelmesek egymás iránt éreznek, nem bolond dolog, nem egyfajta bohókás “kór”, hanem a legtisztább látásmód, ami egy időre leleplezi a szerető fél számára szerelme valódi szépségét és gyönyörűségeit. A szerelem megtermékenyíti az elmét, szárnyakat ad, és kiteljesít, csakúgy, mint a barátság és a másnak kárt nem okozó nevetés és öröm. Ezek azok a dolgok, amik igazán derűssé, boldoggá, élővé tesznek. Minden tárgy, minden táj, minden arc, minden, ami szép, ezt az emelkedett állapotot erősíti meg bennünk. A szépség és a szép dolgok eszközök, hogy az odaadásban és megszeretésben megmaradjunk;és tünetek, amik azt mutatják, hogy szívünk gyönyörűsége túlcsordult. Örülök, sőt, büszke vagyok arra, hogy olyan dolognak: a szerelemnek és a szenvedélynek a követe lehetek, ami mindenkié, s amiben időt eltölteni soha nem sajnál senki.

Életem célja, hogy előmozdítsak mindent, ami előremutató, újat, jobbat, szebbet hoz. Ha körülnézel a világban, minden tart valahova. Meggyőződésem, hogy a stagnálás is csak első stációja a pusztulásnak és a halálnak. Nincs idegenebb dolog tőled, mint a nem-lét. És nem is tudod, milyen hihetetlen közel áll hozzád a megújulás. Minden ébredés, minden lélegzetvétel arra ad erőt, hogy felfrissülten tégy valamit, hogy továbblépj. Ne félj soha a változásoktól! Hallgasd meg figyelmesen, ha valaki kritikát mond, vagy új dologgal áll eléd. Biztos van valami, amiben megszívlelendő a szava; mert ha megállapodsz, ha begyöpösödsz, elvesztél! Többet nem lesz, ami segítene átmosni, jobbá lenni. Szemléld a Természet rendjét nagy szeretettel és tanulékony lélekkel! Tanuld el belőle az élniakarást, és a fejlődés szakaszait, hogy kitartó lehess, és ünnepelj vele minden kikeletkor, amikor a születés győz a halál felett! Maradj lelkedben ifjú és derűs!